Villányi kezdetek: a Sauska Antik

Cikkek - 2017-11-23 10:19:46

A Sauska Antik sorozat borai villányi borászatunk mai látásmódját, stílusát alapvetően meghatározó előtanulmányok, de mindenekelőtt személyes emlékek a kalandos kezdetekről. 

“Nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom: a borok Gere Attila nélkül nem születtek volna meg.1999 végén történt, hogy megbeszéltem vele, fogadjon el tőlem három francia meg három amerikai új hordót, és megkértem, tegyen hozzá a kedvenc magyar új hordóiból is hármat.

Abban egyeztünk meg, hogy az azéven szüretelt cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot tételeiből tegyen mindegyikbe. A három különböző hordós cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot aztán Attila “barrique pincének” nevezett régi pincéjébe került.
Fontos, hogy ezek nem a később a Kopárba vagy a Solusba kerülő alapborok voltak, hanem eggyel alatta: a cabernet sauvignon például Attila későbbi Cabernet Sauvignon Barrique-jának alapbora volt.
Három hónap múltán kóstoltuk először őket és a különbség azonnal egyértelmű volt, amit aztán a rendszeres vakkóstolók megerősítettek: nagyobbrészt a francia hordó, kisebbrészt az amerikai tetszett mindannyiunknak, a magyar hordók nem szerepeltek jól.
Ebből az évjáratból aztán sokféle cuvée született, hogy megtaláljuk a szívünkhöz közelállót.

2000. Következő évben úgy egyeztünk meg Attilával, hogy a Kopár tetején 1/3 hektárnyi merlot-t, 1/3 hektárnyi cabernet sauvignont és 1/3 hektárnyi cabernet francot szüretel úgy, ahogy én kérem. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a “mi” területünkről lényegesen kevesebb lé származott (körülbelül 5000 liter/hektárral szemben körülbelül 3000 liter/hektár). A veszteséget természetesen álltam, csakúgy mint az újabb nagyrészt francia, kisebb részben amerikai újhordók és a dugók költségét.
Olyan forró volt a nyár vége és az ősz 2000-ben, hogy Attila egyszerre szüretelt le mindent, így nem tarthatta fajtánként külön a tételeket. Ez a magyarázata, hogy ebből az évből csak 1/3-os cuvéek származtak.
A következő, 2001-es esztendő nem volt jó, újabb tanulságokkal nem szolgált.

2002-ben azt kértem, hogy ugyanarról a területről külön szüreteljünk mindent, így került a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot is hordóba, ekkor már túlnyomó részt francia, kis részben amerikai újhordóba.

2004 megint nem hozott számottevő előrelépést, aztán 2005-ben- már akkori konzultánsommal, Paul Hobbs-szal az oldalamon hordónként kóstoltuk a 2003-as tételeket.


A cuvée-k összeállítása során Paul javaslatára ezúttal kihagytunk két hordó cabernet franc-t, a többiből ismét körülbelül 1/3-os, de értelemszerűen kevesebb franc-t tartalmazó házasítások születtek.
Ezen a kóstolón már ott volt Kúcs Gyula is, akinek az irányításával aztán 2006-ban elindult a Sauska Pincészet. Ez a néhány év sokat segített abban, hogy ne csak elfogultan szeressem, de jobban értsem is a villányi borokat. Több fontos kérdésre választ adott, ami hosszú évek során összegyűlt bennem hordóhasználat, terméskorlátozás, szüreti időpont megválasztása és általában, Villány potenciálja tekintetében. Tudtam, nincs mégegy életem, nem lehetek már olyan szerencsés, hogy egyetemi szinten tanuljak szőlészetet-borászatot, ezért maradtak a beszélgetések és a kísérletek, amelyek közül messze ez volt a legörömtelibb, legmélyebb és legösszetettebb.

A pincekóstolóknak megvolt a maga sajátos “összeesküvő” izgalma és csodaváró hangulata: az erős amatőr vonal mellett – gyerekeim, barátok, a feleségem és én- a profizmust Gere Attila és akkori tokaji társam, Árvay János képviselte.
Nagy jelentőséget tulajdonítottunk a rendszeres vakkóstolóknak is: rengeteget jegyzeteltünk és hasonlítottunk, próbáltuk egy-egy hordó egy-egy tételén követni a változásokat.
Olyan kis tételekről van szó, hogy biztosan állíthatom, soha nem lesz már egy-egy palack borhoz ilyen mély, szenvedélyes közöm.
Éppen ez az oka, hogy olyan nagy gonddal válogattuk ki a korai Sauska-sorozat darabjait: a négy évjáratból (1999, 2000, 2002, 2003) csak azokat mutatjuk be, amelyeket személyes emlékeimtől függetlenül ma is az adott évjárat izgalmas lenyomatának és a lenyűgöző villányi potenciált szépen reprezentáló, jó bornak találtunk.”

Sauska Krisztián